Elstartolt a szégyenlős főnök

Gyakran megesik, hogy egy színész szubjektív, de nagyon sarkalatos pontja egy sorozat megítélésében. Park Hye-Soo is ilyen lehet. Megjelenése és fellépése megoszthatja a (női) nézőket. Én ugyan el voltam ájulva tőle az Age of Youth-ban, de véleményemmel nem sokan értettek egyet. Park Hye-Soo egyébként énekesnek készült, érdemes youtube-on utána nézni, s bele hallgatni pár előadásába, épp ezért volt meglepő az a színészi teljesítmény, amit mégis letett az asztalra.

A másik főszereplő Yeon Woo-Jin. És nála is megállok pár szóra. Aki szokta olvasni az írásaimat, tudja jól, hogy ritkán dicsérek férfi színészt, no nemcsak a szexista hozzáállásom miatt, hanem mert a koreai drámák férfi szerepei sokkal visszafogottabb alakítást követelnek meg a férfi színészektől, mint a színésznőktől. Ez a szerep sem lenne más, hisz egy visszahúzódó, antiszociális, kőgazdag igazgatót játszik (Közhely a négyzeten, hány ilyet láttunk már?!?!?), de Yeon Woo-Jin olyat mutat, amire minden színésztársának irigykednie kellene! Az arca tele élettel, mimikája hihetetlenül kifejező. Játékával tényleg színt ad a karakternek, pár rezdülésből megértjük és elfogadjuk az általa alakított figurát. Bár több ilyet láthatnánk!

A történetről sok szót nem érdemes ejteni, nem ez lesz az első dráma, ami a gazdag pasi, szegény lány sztorit facsarja ki valamilyen rikító színű köntösbe bújtatva.

TVN-es romantikus sorozathoz képest rengeteg pénzt öltek az első részbe, de teljesen feleslegesen. A hatalmas, jól felépített, pompás helyszínek túlzóak, sőt gyakran hidegek, elidegenítik a nézőt a cselekménytől. Egy jobban átgondolt, barátságosabb környezet sokkal befogadhatóbbá tenné a sorozatot. Jó, persze a kőgazdag főhőst el kell helyezni valamilyen fényűző lakosztályba, de legalább a többi helyszínnel bántak volna egy kicsit finomabban…

A forgatókönyv elég vegyes, a párbeszédek ugyan jók, a helyzet komikumok brilliánsak, viszont a karakterek motivációja és a köréjük csavart élethelyzetek nem túl meggyőzőek. A vágás és a történetmesélés íve akadozó, néhol követhetetlenre sikeredett, kizökkenti a nézőt.

Ha nem lenne a két főszereplő (és pár egész jóra, karakteresre sikerült mellék szereplő) ez a sorozat hatalmas bukta lenne. Így viszont mégis valahogy kikerekedik valami szerethető, izgalmas történetté, amin tényleg hatalmasakat lehet nevetni. Még alig 3 hét telt az évből, így butaság kijelenteni, de mégis az idei év felhozatalának egyik legjobbja lehet.

_pont8

Vélemény, hozzászólás?