Hogy veszítsük el szűzességünket kosztümben

Kicsit személyesebb hangvételű írás következik a most futó Moon Lovers – Scarlet Heart Ryeo kapcsán.

Akik ismernek, tudhatják, hogy nem rajongok a kosztümös drámákért, sokszor futottam már neki egy-egy nagysikerű darabnak azzal, hogy na majd most, ez a sorozat engem is meggyőz majd, de mindig fanyalogva, vagy ásítozva álltam fel az első rész után. Hol a díszletbe, hol a történetbe, hol a színészi játékba tudtam belekötni, de igazából sosem tudtam pontosan megfogalmazni miért nem kötöttek le sosem az ilyen darabok.

Így jártam a Love in the Moonlight-al is. Hiába a remek színészi gárda (Bogum, Yoojung), egyszerűen nem tudott magával rántani a hangulata és mindenben csak a hibát tudtam felfedezni.

Épp ezért húztam-halasztottam a Moon Lovers első részének megnézését is, mert féltem az újbóli csalódástól, hiába óriási mindkét sorozat rajongótábora, ha az egyikben csalódtam, feltételeztem, hogy a másikkal is ez lesz. Így hát heteken keresztül kerültem ahogy csak tudtam szegény sorozatot, míg végül elérkezett az idő és belecsaptam a lecsóba.

Rögtön meglepődtem, mert nem tudtam, hogy időugrásos sorozatról lesz szó, még ha a jelenben játszódó pár perc felvezető volt csupán, akkor is mindenképp meghatározó eleme a drámának. Piros pontot érdemel.

Az ázsiai sorozatok többségénél a frász kerülget, ha speciális effekteket kell néznem (kivéve pár nagy költségvetésű japán darabot), így mikor a vízbefulladásos-napfogyatkozásos jelenetet megláttam el kellett ismernem, hogy sikerült nagyon alacsonyan tartani a giccsfaktort és kevés pénzből sikerült egész hangulatos kis átvezetőt készíteniük. Újabb pirospontot kaptak hát.

Nincs koreai sorozat szálkás, meztelen férfi felsőtest nélkül, így a fürdő jeleneten nem tudtam csodálkozni, ám azt az eddig összegyűjtött két piros pontot gyorsan lesatíroztam.

Ahogy tovább haladtam az első részben pár pillanatra felmerült bennem, hogy szokásos panaszom aktuális lesz-e, miszerint a női főszereplő játéka klasszisokkal jobb a férfi szereplőktől akik kb a jóképű, karótnyelt próbababa szintjét hozzák.. De nem. Végre nem! Koreai sorozatban én még nem láttam ilyen férfias, vagány férfi karaktert. Ideje volt már a sok metroszexuális, agyon sminkelt és öltöztetett hűdejóképű karakter helyett valami tesztoszteron ivadékot is látnunk.

Bár még csak két és fél részen vagyok túl, de az alábbiakat bizton állíthatom:

  • IU csodálatos színésznő
  • Sosem láttam ennyire badass rosszfiút még koreai drámában
  • A második részben lévő szertartás zseniális volt, nem tudom ki koreografálta és ki fényképezte (látszott, hogy erre külön felkészültek), de ez számomra eddig a koreai sorozatgyártás csúcsa
  • Ha nem magyarázzák meg, miért van a csillagjóson Kr. u. 950-ben repülős sapka és szemüveg, akkor az egész sorozatot kukázom.
  • Megfelelő színészi játékkal és forgatókönyvvel a néhol foghíjas díszlet is elfogadhatóvá válik.
  • Sajnálom, hogy IU karaktere köré nem építettek több olyan helyzetet, amiben ki tudja használni a kort megelőző tudását.

Összességében tehát nagyon magasra tette a mércét a Moon Lovers, egyelőre minden percét imádom. Sajnálatos, hogy ez a kosztümös sorozat az első, amelynek ez sikerült.

Vélemény, hozzászólás?